Nádtető készítés

Ez a szakma már sajnos kihalófélben van. Ezért is éreztem fontosnak, hogy bemutassam, hiszen szervesen kapcsolódik a tihanyi emberek életéhez. Náddal fedték házaikat, mit télen a befagyott Balaton jegén arattak fáradtságos munkával. Itt Tihanyban aztán volt hozzá alapanyag bőven. Szerencsére van Tihanyban is aki ezt a mesterséget gyakorolja. Már az édesapja is nádazó volt, ezért gyerekkora óra fedi a náddal a háztetőket. Dobos Gábornak hívják, és meglett kora ellenére, mint macska szalad a háztetőkőn, soha meg nem unva a mesterségét.

Fújhat metsző szél, lehet rekkenő hőség, ez a szikár ember 73 éves kora ellenére nagy szeretettel gyakorolja a szakmáját, és építi fiával együtt a szebbnél szebb háztetőket. Kérges kezét a nád, mint millió penge, apró vágásokkal tette keménnyé. Nagy tiszteletnek örvend a falusiak körében, hiszen szelíd modorával, megfontolt mondataival hamiskás mosolyával nem is lehet ez másképp. Nem mellesleg, Gabi bácsinak kiváló fehérbora van.

A kiserdei hegyoldalban műveli szőlőjét, erősen lejtős talajon. A kilátás a pincéjétől egyedülállóan gyönyörű. Ha nem a nádtetőn, akkor minden bizonnyal itt megtalálható. Mint a régiek általában, Ő sem találja a helyét, csak ha hasznosan töltheti az idejét.

Bármerről érkezik is az idegen Tihanyba, felnéz a tetőkre, és ha nádat talál rajta, biztos lehet benne, hogy Ő készítette. A nádazáshoz nem kell túl sok szerszám, viszont az ősi mesterségnek számos fortélya van, amit csak Ők ismernek. Tudják mikor kell a szegőnádat beáztatni, hogy az jól fonható legyen. Mennyire kell leszorítani, mekkora legyen a lejtése, hogyan lehet ívbe hajtani. Nálunk is Ők készítették a nádtetőket. A kirándulók állandóan fotózták őket, hiszen ilyent nem mindennap látni.

Remélhetőleg Tihanyra mindig jellemző marad a nádtetős házak látványa a Tihanyi kővel együtt.