Tihanyi visszhang

Ha valami összeforrt Tihany nevével, akkor a visszhang bizonyosan. Még emlékszem azokra az időkre, mikor a hajóállomásról csapatosan jöttek fel az emberek a szerpentinen, megmászva a meredek utat azért hogy élvezzék a tihanyi visszhangot, majd megpihenve a Visszhang-domb tövében kapható legendás Rozmics-féle fagyit megkóstolják, ezután pedig a Piski sétányon korzózva az apátságig eljussanak.

A visszhangot a tihanyi templom oldala verte vissza, optimális esetben hétszer. Mára sajnos nem nagyon hallik vissza a kiáltott szó, mert egyfelől benőtte a területet a növényzet, másfelől beépült a terület házakkal. Meg hát hol van már amúgy is az a csendes Tihany.

Vonatkozó irodalmi utalás: Csokonai írt róla verset Balatonfüreden, A tihanyi Echóhoz címmel. Mégis ismertebb Garai János regéje, ezt gyerekkoromban mondtuk fel, mint kecskeköröm árusok a potenciális vevőknek. Ez ingyen volt, a kecskeköröm 1 forintba került.