Tihanyi nevezetességek

Nyaralás – kirándulás Tihanyban

Mi az, amit a Tihanyba érkezõknek látni kell? Számos ilyen hely van, szinte bizonyos, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelõt. Ezt az aloldalt azok számára hoztuk létre, akik még soha nem voltak a Tihanyi-félszigeten, vagy ha igen, csak részben ismerik azt, és szeretnék feltérképezni az itteni lehetõségeket. Kezdjük talán elõször a természeti értékekkel:

Tihanyi Belső-tó

Régi tihanyiak elbeszélése szerint nem is oly régen a helyén kaszáló volt, sõt a közepe táján egy hatalmas körtefa. Erre még az én nagyszüleim is emlékeztek. Aztán elkezdett feltelni a föld alól vízzel, majd kialakult a jelenleg ismert és a horgászok körében kedvelt tó, mely nélkül ma már elképzelhetetlen lenne Tihany. Szinte a falu mértani közepén helyezkedik el . Az én gyerekkoromban ebben a tóban fürdött az akkortájt szinte minden házban tartott libák sokasága. (Így fordulhatott elõ, hogy szinte libamájon és libacombon nõttem fel. )

Bõvebben

Csúcshegy, őslevendulás

A tihanyi Csúcshegy a település legmagasabb pontja, ahonnan jól belátható a Balaton keleti, és nyugati medencéje is. Páratlan látvány nyílik a falura, a Belső-tóra és a Külsõ - tóra is. A legenda szerint az itt található kis barlangban többször megfordult a híres bakonyi betyár, Sobri Jóska is. Ennek a „hegynek” a déli oldalán található a Bittera Gyula által a 20-as években telepített őslevendulás is, mely még ma is impozáns látványt és illatot áraszt virágzáskor.

Bõvebben

Barátlakások , Ciprián-forrás

Orosz szerzetesek vájták ki maguknak a hegyoldalban, ezt már a tihanyi alapító levélben is megemlítik. Nem csak itt éltek, de ide is temetkeztek.

A közeli Ciprián-forrást a nevét viselõ Ciprián apát fedezte fel. Gyermekkoromban sokszor ellátogattunk ide, hogy kortyoljunk kristálytiszta vizébõl.

Bõvebben Barátlakások

Bõvebben Ciprián-forrás

Aranyház, gejzírkúpok

Aranylott a sziklák oldalára telepedett sárga mohától, mely -ha a nap rásütött- aranyba borult. Így a népnyelv elnevezte Aranyháznak. Itt is van egy sziklahasadék, amit ha itt ért minket a nyári zápor, menedékként használtunk. Persze gyerekkorban. De ezt már talán unalmas olvasni. Ilyen nagyszerû helyen nõhettem fel, és élhetek azóta is.

Bõvebben

Tihany, mint az ország elsõ természetvédelmi területe

Ez szinte mindenki számára ismert, hogy Tihany lett anno 1952-ben az ország elsõ természetvédelmi területe. Rá is szolgált erre a címre akkor is, és azóta is, mert gyönyörû, az ország egyik kiemelkedõen kedvelt kiránduló helye. Az épített értékeken túl egyre többen húznak bakancsot, és járják be a félszigetet gyalogosan. Mindegyik dombjáról más és más panoráma tárul elénk, szinte harapni lehet a jó levegõt, és beszívni a természet érintetlen illatát, hallgatni a madarak jókedvû csicsergését.Télen másik arcát mutatja a természet, sajnos ezt az oldalát ma még kevesen fedezték fel maguknak. Pedig az õszi lombhullás, korcsolyázás a Belső-tavon csakúgy, mint a tavaszi mandulavirágzás más és más illattal, színekkel, harmóniával ruházza fel a tájat, az erdõket. Igazi romantikus sétákra invitál. Számos ritka és védett madárfaj él, és költ a Külsõ-tó elnevezésû természetvédelmi szempontból fokozottan védett területen. A sajkodi öbölben igen gazdag a hal és madárfauna. Rengeteg mezei virág nyílik, körüldöngicsélik õket a méhek, a pillangók pihennek szirmaikon. Ezt mind elénktárja, és megmutatja ez a félsziget, csak cipõt kell váltani, letérni az aszfaltos útról. Kikapcsolni a telefont, bekapcsolni az érzékszerveket, részesévé válni a természetnek. Ennyi a titok. Cserébe jutalmul kapunk harmóniát, jó közérzetet, kellemes emlékeket.

Természetfotók Tihanyról

Épített, és kulturális értékek:

Tihanyi templom

Garay János verse, Tihany

Tihanynak bércztetõjén, a Balaton felett,
Sötéten és magán áll egy régi épület;
Csendes kolostorával az Úrnak temploma,
Falán, majd ezredévnek van vésve szent nyoma.
Alatta mély üregben nyolczszázados sír áll,
Hol álmait aluszsza András magyar király;
A sir felett a templom két tornya, a kereszt,
Mint két imádkozó kéz a mennyekhez fölesd.
S ha mélyen, ünnepélylyel a néma alkonyon
Megcsendül a harangszó e tisztes ormokon.
Mint nyögdelõ sohajtás repûl a légen át,
Középen áthasítja a Balaton tavát.
S lecsendesül perczekre a háborgó elem,
Mint sírok birodalma a csend oly nesztelen,
Oly bûvös, oly csodás lesz egyszerre a harang,
Mikéntha fenekérõl csendûlne fel a hang...
Visszhang-e ez fölülrõl? vagy lenn a viz alatt
A túlvilágból hallni e csoda hangokat?
Ne kérdd! istent dicsérik a földek és vizek!...
Belé vegyûl e csepp is, mely szememen rezeg

Az érték. A stabilitás, a magyarság egyik nevezetes jelképe. Nem csak az alapítólevél miatt, mely nem mellesleg az elsõ magyar nyelvemlék, nemcsak mert az altemplomában nyugszik I. András király, nem csak mert 1055-ben épült (az altemplom) hanem azért is, mert irányt mutat felekezeti hovatartozáson túl . Van olyan hipotézis is , hogy azért került éppen oda ahol van, mert a Balatonon a régi idõkben mûködött egy kommunkikációs rendszer, mely az ellenség közeledtét volt hivatott jelezni. Ez a tükör - fényjelzõ rendszer a Balaton teljes hosszában pillanatok alatt tudatta az emberekkel, ha ellenség közelgett. Valóban minden irányból jól látható.

Ma vonzó turisztikai célpont, melynek falai közt valódi érték részesei lehetünk.

Bõvebben:

Tihanyi alapítólevél

„Amint azt jelen oklevél sorjában megmutatja - a saját és felesége, fiai, leányai és valamennyi élõ és megholt atyafia üdvéért Szûz Máriának és Szent Ányos püspöknek és hitvallónak a BALATIN fölött a TICHON nevû helyen lévõ egyházához adott, ezen ünnepélyes hártya tanúbizonyságába foglaltassék.”

I. András magyar király adta ki, a magyar szavakat is tartalmazó alapítólevelet, melyet ma a pannonhalmi fõapátságban õriznek.

Bõvebben

Tihanyi kálvária

A tihanyi apátságtól szinte kõhajításra található ez a hányatott sorsú kálvária, mely sajnos a politikai viharokat nem élte túl, de mára már ismét szinte a régi valójában látható. A domboldal, ahol létrehozták megalkotói, attól különbözik többek közt más kálváriáktól, hogy pont vele szemben jól látható a templom, illetve a dombtetõn természetes sziklakúpok vannak, melyeket (a korabeli fényképeken látszik,) jól ki is használtak az alkotók. Ma ez a rész még nincs rekonstruálva, de ez csak idõ kérdése.

Bõvebben: